Kezdőlap Érdekességek A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és...

A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot

19
0

[sz]Másfélfok[sz]

Az elmúlt évet és az elkövetkező hónapokat biztosan meghatározó COVID-19 világjárványnak már több mint egymillió ember esett áldozatul és több tízmillióan betegedtek meg. A járvány katasztrofális hatással van a társadalmakra világszerte. A pandémia okozta gazdasági válságból való kilábalás mellett minden ország közös célja a járvány megfékezése. Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform (IPBES) legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy

a jelenlegihez hasonló világjárványok várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít.

Ha a jövőben a megfékezés helyett a megelőzésre fektetnénk a hangsúlyt, az társadalmilag, gazdaságilag, valamint éghajlat- és természetvédelmi szempontból is kifizetődőbb lenne.

[kapcsolodo]/nagyon-gyorsan-atkerulhetunk-a-jegesbol-a-forroba-ami-tomeges-kihalashoz-vezethet/[kapcsolodo]

Az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) több száz tanulmányt feldolgozó átfogó jelentése olyan nemzetközi szervezetek szakértőinek segítségével készült, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC). A jelentés kidolgozásában két magyar szakértő, Török Katalin és Földvári Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai is részt vettek.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a világjárvány kiváltó okai ugyanazok, melyek a klíma- és ökológiai válsághoz vezettek. Ezen okok közé tartozik a földhasználat megváltoztatása, a mezőgazdasági terjeszkedés és az egyre intenzívebb termelés, valamint a vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása. A klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése pedig egyaránt növeli a fertőzések terjedésének kockázatát.

Honnan jönnek a kórokozók?

Szinte minden eddigi világjárvány (pl.: az influenza, a HIV vagy a koronavírus) zoonózis, vagyis a vadon élő, a haszonállatok és az ember közti érintkezés következtében terjedt el. Becslések szerint 1,7 millió jelenleg még fel sem fedezett vírus van jelen emlősökben és madarakban, melyek harmada-fele képes lehet megfertőzni az embereket. Magyarán az, hogy a COVID-19 vírus egy wuhani piacról kezdte pályafutását, pusztán előszobája lehet annak, ami még ránk vár, ha továbbra is a megszokott módon kívánunk termelni és fogyasztani.

A nem fenntartható fogyasztás és az ökológiai rendszerek bolygatása elősegíti a vírusok terjedését

Évente több, mint öt új betegség üti fel a fejét az emberek között, s mindegyik magában hordozza annak az esélyét, hogy globális járvánnyá fajuljon. Elsősorban a következő emberi tevékenységek járulnak hozzá a zoonózisok terjedéséhez:

– Földhasználat-változás, egyre terjeszkedő mezőgazdaság: a földhasználat változása (pl. természetes erdő helyett ültetvény), beleértve a mezőgazdasági területek növekedését és a városiasodást, az 1960-as évek óta megjelent vírusok 30%-áért felelős. A felszínhasználat változásába beletartozik az erdőirtás, az állattartás és növénytermesztés volumenének növekedése és a korábban érintetlen területek bolygatása. A biológiai sokféleségbe való beavatkozásunk új utakat nyit meg a kórokozók számára.

– A vadon élő állatokkal való kereskedelem és azok fogyasztása: a vadon élő állatok és növények legális nemzetközi kereskedelme és fogyasztása az elmúlt 14 évben ötszörösére nőtt és az illegális kereskedelem mértéke is jelentős. Csak az Egyesült Államokban évente körülbelül 10-20 millió vadon élő állatot importálnak főleg házikedvencként. A vadon élő állatok és a belőlük készült fogyasztási cikkek kereskedelme a biológiai sokféleség csökkenéséhez és új betegségek terjedéséhez vezet. A vadon élő állatok közül az emlősökkel és madarakkal való kereskedelem a legveszélyesebb járványügyi szempontból.

– Az ember okozta éghajlatváltozás: az éghajlatváltozás fokozódása egyre inkább elvándorásra kényszeríti az embereket, vadon élő állatokat és a különböző kórokozók hordozóit, ami újfajta és gyakoribb érintkezéshez vezet a különböző fajok között, vagy egyéb módon zavarja meg a gazdaszervezet és kórokozó közötti dinamikát. Mindez egyre jelentősebb járványügyi kockázatot hordoz magában.

A jelenlegi járványügyi stratégiák reaktívak: a már kialakult fertőzések megfékezésére és visszaszorítására koncentrálnak

A COVID-19 pandémia megmutatta, hogy a betegségek hatékony megfékezése fájdalmasan lassú folyamat és egy világjárvány egyenlőtlen mértékben sújtja a világ egyes régióit.

– Egy világjárvány visszaszorítása és kontroll alatt tartása a jelenlegi stratégiák szerint főleg a védőoltás kifejlesztésére támaszkodik, mely rendkívül időigényes.

– A vészhelyzetben hozott intézkedések sokszor negatív következményekkel járnak a biológiai sokféleségre nézve, mely tovább növeli a járványok valószínűségét.

– A különböző intézkedések, mint például az utazási korlátozások jelentős bevételkieséssel járnak az országok számára.

– A gazdasági visszaesés miatti lecsökkent környezeti terhelés hatása csak időszakos és hosszú távon nem jelentős.

– A vadon élő állatokkal való érintkezésből eredő betegségek az emberek között terjedve teljesen új területekre jutnak el, ez a biológiai sokféleségre is negatív hatással lehet.

[next]

A megfékezés nem elég, megelőzés kell

Az új IPBES tanulmány jelentősége, hogy felhívja a figyelmet a jövőbeni járványok előrejelzésének és megelőzésének fontosságára. Az előrejelzésnek fontos szerepe van abban, hogy azonosítsuk a várható kórokozót és annak lehetséges előfordulási helyét, valamint hordozóit. Fontos továbbá vizsgálni, hogyan függnek össze a lehetséges környezeti, gazdasági és társadalmi változások a betegségek megjelenésével. Egy adott kórokozó okozta járvány kitörésének megelőzésére a jelentés készítői több fontos lehetőséget határoztak meg:

– Kormányközi tanács felállítása járványmegelőzés céljából: a tanács célja a szükséges tudományos információk biztosítása, a magas kockázatú területek beazonosítása, a lehetséges járványok gazdasági hatásának felmérése és a megelőzés szempontjából elengedhetetlen keretrendszer létrehozása és koordinálása.

– Az emberek, állatok egészségét és különböző környezeti szektorok integrált kezelését szorgalmazó megközelítés (“One Health”) intézményesítése: a járványokból eredő gazdasági költségek integrálása a termelésbe és fogyasztásba valamint a kormányok költségvetésébe, zöld gazdasági kötvények létrehozása a biológiai sokféleség védelmére és a járványból eredő kockázatok csökkentésére, továbbá a zöld gazdasági megújulás szorgalmazása a COVID-19 okozta válságból.

– A földhasználatból eredő járványügyi kockázat csökkentése: a növekvő járványügyi kockázat egészségügyi hatásának beépítése a főbb földhasználattal kapcsolatos projektekbe, az élőhelyek védelme és a járványhelyzeteket elősegítő fogyasztási szokások, például a mezőgazdasági termékek globális kereskedelmében rejlő kockázatok csökkentése.

– A vadon élő állatokkal való kereskedésből eredő járványügyi kockázatok csökkentése: kormányközi egészségügyi és kereskedelmi összefogás az állati eredetű járványügyi kockázatok csökkentésére a nemzetközi kereskedelemben és a magas kockázatú állatfajok kivonása a kereskedelemből.

– A pandémiák megelőzéséhez szükséges tudományos hiányosságok felszámolása: az ökoszisztémák sérülésének és a pandémiák kapcsolatának vizsgálata, az ehhez szükséges adatbázisok folyamatos fejlesztése és az éghajlatváltozásnak és az ahhoz köthető extrém időjárási helyzetek járványügyi hatásának vizsgálata.

– Minden szektornak megvan a maga szerepe a világjárványok megelőzésében: többek között nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatás és kommunikációra a pandémiák eredetét illetően (különös tekintettel a fiatal generációkra); a fenntarható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztésére, hogy a jelen és jövőbeli élelmezési szükségletet a már művelésbe vont területekből ki tudjuk elégíteni; az egészséges és fenntartható étrend, valamint a tudatos, mérsékelt húsfogyasztás népszerűsítésére; továbbá fenntarthatósági ösztönzők kidolgozására a vállalatok számára, hogy elkerüljék mindazokat a tevékenységeket (pl. nagymértékű földhasználat-változtatás, nem fenntartható gazdálkodásból, illetve vadon élő állatok tenyésztéséből származó termékek felhasználása), amelyek különösen felerősítik a zoonózisok kockázatát.

Összhangban a természettel és az éghajlattal egy egészségesebb jövőért

Az IPBES jelentése akkor jelent meg, amikor már több mint 43 millió ember fertőződött meg világszerte az új koronavírus által, akik közül több mint egymillióan bele is haltak. A világgazdaság jelentősen visszaesett, az előbbi számokhoz képest még sokkal több ember vesztette el a munkahelyét vagy került egzisztenciális válságba. Az a fajta globális összekapcsoltság, amit alapvetően ünnepelt az emberiség, egy csapásra megszűnt, sőt, mostani bajaink egyik fő okozójává vált.

És a járvány még korántsem ért véget, továbbra sincs hatékony védőoltás, amivel mederben tudnánk tartani a COVID-19-et, és a mostani tudásunk szerint, ha lesz is ilyen, a vírus akkor is velünk fog szezonálisan maradni, akár az influenza. Ugyanakkor a most megjelent jelentésből tisztán látszik, hogy a természetes élőhelyek és a biodiverzitás felborításával, súlyosbítva mindezt a globális klímaváltozással, olyan járványok várhatnak még az emberiségre, ahol a COVID-19 csupán az előszobát jelentette.

Ahhoz, hogy csökkentsük a jövőbeli hasonló világjárványok kockázatát, el kell térnünk attól a megszokott termelési és fogyasztási módtól, amiben élünk. Ehhez rendszerszintű változtatásokra van szükségünk, amit tudományos alapokon kell végrehajtanunk. Alapvetően kell újragondolnunk azt, ahogy most létezünk: fenntarthatatlan fogyasztásunkat, ahogy használjuk a földjeinket, ahogy kezeljük a biodiverzitás pusztulását vagy a klímaváltozást. A most röviden bemutatott jelentés erre tesz kísérletet, hogy a világjárványokra utólagosan reagáló, rengeteg áldozatot (emberéletekben és pénzben) hozó magatartás helyett a megelőzésre koncentráljunk, amivel többek között egyben a klímaváltozást is mérsékelni tudnánk.

Egymillió halott, és számtalan tönkrement gazdaság után nem engedhetjük meg magunknak, hogy elkövessük ugyanazokat a hibákat, mint a múltban.

A teljes jelentés itt érhető el.

A fényképek feltöltője és a cikk írója