[sz]Kövesdi Miklós Gábor [sz]

Idén a vírushelyzet miatt rendhagyó módon, online rendezik meg a BrainBart, melynek egyik sztár előadója David Sloan Wilson előadását szeptember 17. csütörtökön, 15.30-tól lehet követni itt. Ennek apropóján beszélgettünk.

– Az evolúcióelmélet és a vallás finoman szólva ellentmondásos viszonyban állnak. Nagy viták zajlanak a vallási fundamentalisták és a tudósok között miatta. De ha jól értem, Ön egészen más nézőpontból közelíti meg a kérdést.
– Két fontosabb vallásdefiníció létezik. Az egyik alapja a természetfeletti személyekbe vetett hit. A másik alapja a közösség. Emile Durkheim híres vallás meghatározása így szól: „Szentségekhez kapcsolódó hitek és gyakorlatok egységes rendszere… amely egyetlen erkölcsi közösségbe olvad, amit úgy hívunk, egyház, mindazok összessége, akik követik.”
Ez a valláskoncepció tudományosan magyarázható az emberi kulturális evolúció termékeként.
A lényege a közösségi működés, a szentség fogalmára azért van szüksége az egyéneknek, hogy valami önmaguknál nagyobb részeivé váljanak. A természetfelettibe vetett hit is szerepet játszhat azokban a vallásos meggyőződésekben és gyakorlatokban, amelyeket Durkheim leírt, de nem feltétele.

– Beszélhetünk általánosságban vallásról? Minden vallás egyforma?
– A vallások különbözőek, és bizonyos szempontok alapján fontos figyelembe venni az eltéréseket. De vannak bennük közös vonások, nem csak egymással, hanem más, nem vallásos hitrendszerekkel és gyakorlatokkal.
Mindenkinek szüksége van értelmezési rendszerre, hogy megértse a világot, és ami végső soron meghatározza, hogyan viselkedünk. Fontos megértenünk az értelmezési rendszerek természetét, mielőtt a különbségeikről beszélünk.
Hogy megértsük a kulturális diverzitást (beleértve a vallást is, de nem kizárólag), a kulcs ugyanúgy gondolni rá, mint a biológiai diverzitásra.
Minden vallásnak megvan a történelmi eredete, és a terjedése attól függően változik, hogy mire motiválja az embereket.
Sok vallás kihalt mára. Állandóan mutálódnak és újra kombinálódnak. Különböző társadalomgazdasági szerepeket töltenek be. A vallási sokszínűség egyik fontos tengelye a konzervatívtól a progresszívig terjed, akárcsak a politikai ideológiák esetében.
A kulturális rendszerek a kulturális ökoszisztémában léteznek és fejlődnek, épp úgy, ahogy a fajok a biológiai ökoszisztémában léteznek és fejlődnek.

– A Darwin’s Catherdal (Darwin katedrálisa) című könyvében azt írja, hogy minden társadalmi szervezet profitálhat abból, ha átvesz vallásos elemeket, beleértve a tudományt is.
– Igen! Úgy szeretek fogalmazni, hogy a tudomány egy vallás, amelynek az Igazság az istene. Egy tudós közösség is tökéletesen beleillik Durkheim vallás meghatározásába.
A központi érték a tényszerű valóság megértése. Mindenféle hitek és gyakorlatok szerveződnek az igazság elérése köré.
Megkövetelik az egyéni érdekek, például a pályán való előbbre jutás alárendelését. A kihágásokra, például a szándékos adathamisításra azonnali kitagadás a válasz.
Ön szerint nem úgy hangzik ez, mint a Durkheim-féle vallásfogalom? Persze van egy nagy különbség, hogy a tudósok
gondosan kerülnek bármiféle természetfeletti magyarázatot, arra szorítkoznak, amely tapasztalati úton igazolható.
[next]
– A Brain Barban az előadása címe Evolution vs Religion – Can Biology Explain Our Social Life? (Evolúció kontra vallás – képes a biológia megmagyarázni a társadalmi életünket?) Képes?
– Minden fontos szónak több jelentése van. Ahhoz, hogy válaszolhassak a kérdésére, meg kell vizsgálnunk a „biológia” szó különböző jelentéseit.
Ha biológián csupán a genetikai evolúciót értjük, akkor a válaszom a kérdésére „nem”.
Darwin semmit sem tudott a génekről.
Számára az evolúció a variációról, szelekcióról és öröklődésről szólt – hogy az utódok valamiért hasonlítanak a szüleikre.
Amikor a 20. században előre tört a genetika, az evolúció tudománya szinte kizárólagosan a genetikus evolúcióra korlátozódott. Az evolúció kutatói mostanában kezdtek más öröklési mechanizmusokat is számba venni, például a kulturális mechanizmusokat.
Így hát ma az evolúcióba beletartozik a genetikai evolúció, a kulturális evolúció, az értelmezési rendszerek evolúciója, és a személyes evolúciónk, hiszen mindannyian egy változásra képes, nyílt végű rendszer vagyunk. Ha ezt jelenti a „biológia” (és számomra ezt jelenti), akkor a válaszom a kérdésére igen”!

– Olvastam a gondolatait a Metodologikus Naturalizmusról. Mint írja, ez „Olyan nézőpont, amely szerint minden természetes jelleggel és okokból történik, a természetfeletti magyarázatokat kizárja.”
Én mindig úgy éreztem, a „természetfeletti” fura kifejezés. Ha valami lehetséges, megtörténhet, létezhet a világunkban, akkor annak természetesnek kell lennie.

– A „természetfeletti” szót olyan jelenségekre használjuk, amelyekre nincs bizonyíték. Még koránt sem fedeztünk fel mindent, ezért nem zárom ki a lehetőségét, hogy bizonyos, ma még természetfelettinek tartott dolgot a felmerülő bizonyítékok alapján átértékelünk.
A Metodologikus Naturalizmus azért fontos, mert ha teret engedünk a természetfeletti magyarázatoknak, az ellenőrizhetetlen teóriák száma végtelen.

– Mit gondol, vannak olyan, ma még a sci-fik világába tartozó elképzelések, amelyek beigazolódhatnak?
– Mindig elismerem, hogy lehetséges, de fenntartásokkal kezelem. Számunkra a legnagyobb kihívás, hogy bolygó szinten rendezzük az ügyeinket.
Időpocsékolás nem erre koncentrálni.
Rendelkezésünkre állnak az ehhez szükséges tudományos ismeretek. Fölösleges paranormális jelenségeken spekulálnunk.

– Az emberiség képes befolyásolni, vagy akár irányítani az evolúciót?
– A válaszom erre, hogy nemcsak képes, de meg is kell tennie! A tudatos evolúció kérdésének bonyolult a története. Az evolúció történet genetikus korszakában tabunak számított, de manapság elfogadottabb, még a genetikus evolúció területén is.
Ha egyszer végre kiterjeszthetjük az evolucionista gondolkodást az emberiség kulturális evolúciójára is, akkor egyértelműen belekerül egy tudatos elem, számos, eddig még ismeretlen elemmel együtt. Például az evolúciós számítógépes algoritmusokat tudatosan tervezik, de ettől még evolúciósnak számítanak.
Amivel mindenkinek tisztában kell lenni a genetikai és kulturális evolúcióval kapcsolatban, hogy
nem lesz tőlük minden egy csapásra jobb.
Gyakran származik belőlük olyan eredmény, amely nekem előnyös, de neked vagy nekik nem, vagy rövidtávon használ, de hosszútávon nem.
Hogy visszatérjek a vallás témájához, az evolúció a jó oldala mellett magyarázza a sötét oldalát is. Ha nem irányítjuk tudatosan a kulturális evolúciót, akkor is lezajlik, de több problémát okoz, mint megoldást.
Az emberiség kulturális evolúciójának tudatosan kell végbemenni, ez ma fontosabb, mint eddig bármikor.

Információk a BrainBarról és a többi előadásról itt.

A fényképek feltöltője és a cikk írója