A táplálkozástudományi szakértők korábbi álláspontja az volt, hogy igyekezzünk kerülni a telített zsírok fogyasztását, beleértve a kókuszolajat is. Az utóbbi 5-6 évben viszont a kókuszolaj a legegészségesebb zsiradékká lépett elő, amelynek minden reform életmódot folytató konyhájában kiemelt helye kell, hogy legyen. Nagy előnye, hogy biztonsággal hevíthető, így szinte mindenhez használható. Nemcsak a banánkenyeret és a cookie-t süthetjük vele, bármilyen furcsán hangzik, akár még smoothie-ba is rakható.

A Harvard egyik professzora, Karin Michels azonban nemrég ellenkampányt indított, azt állítva, hogy a kókuszolaj valójában nem más, mint színtiszta méreg. Elrettentő YouTube videója szerint ez az egyik legrosszabb étel, amit csak ehetünk. De akkor vajon mi az igazság?

Mi is az a kókuszolaj?

A kókuszolaj egy trópusi olaj, amely a friss vagy szárított kókuszdió húsából készül. A szűz kókuszolaj hidegen sajtolt, és kellemesen kókuszos ízt ad az ételeknek. A finomított kókuszolaj viszont az eljárás során ízetlenné és szagtalanná válik. Bármelyik fajtáját is fogyasztjuk, nem árt tisztában lenni vele, hogy nagyjából 90%-a telített zsír. Tehát jelentősen több telített zsírt tartalmaz, mint például a vaj vagy akár a disznózsír. Egy teáskanál kókuszolaj 11 g telített zsírt, míg ugyanennyi olívaolaj kevesebb, mint 2 g-ot tartalmaz.

Mennyire egészséges a kókuszolaj?

Nem kérdés tehát, hogy a kókuszolaj fogyasztásával jelentősen megnöveljük telített zsír bevitelünket. A telített zsírok hosszútávú bevitelével, a kutatások szerint, károsítjuk egészségünket, jelentősen növelve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

Közepes láncú trigliceridjeit (MTC) viszont, a dietetikusok korábbi álláspontja szerint, energiaként hasznosítjuk, emiatt nem raktározódnak le zsírként a szervezetünkben. Azonban sajnos a kókuszolajnak csupán 15%-a tartalmaz igazi MTC-t, a telített zsírsavak viszont jelentősen növelik a rossz koleszterin szintjét. Tehát a kókuszolaj mégsem kivétel, azaz nem az egyetlen egészséges telített zsírforrás, ahogy azt korábban vélték.

A tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy a kókuszolaj sokkal inkább megemeli az LDL-koleszterint, mint a telítetlen növényi olajak vagy akár a vaj. Egy 2017-es metaanalízis, amely több mint 100 tanulmányt foglal magában, egyértelműen azt javasolja, hogy egészségünk érdekében a telített zsírokat helyettesítsük politelítetlen zsírokkal.

Amíg további kutatások nem állnak rendelkezésünkre, a táplálkozási szakértők többsége inkább azt ajánlja, hogy minél kevesebb telített zsírt vigyünk be a szervezetünkbe, amelybe beletartozik, a vörös húson és a magas zsírtartalmú tejtermékeken kívül, a kókuszolaj is.

Hogyan fogyasszuk a kókuszolajat, hogy ne károsítsa egészségünket?

Ha megszerettük a kókuszolajat, főleg magas hőfokon történő kiváló felhasználhatósága miatt, nem kell teljesen száműznünk a konyhánkból, de kizárólag mértékkel fogyasszuk. Napi kalóriabevitelünknek csupán 5-6%-át tegyék ki a telített zsírok, amely nagyjából 13 g-nak felel meg. Egy teáskanál kókuszolaj pedig 11 g telített zsírt tartalmaz, tehát nagyjából fedezi is napi limitünket.

A kókuszolaj tündöklése utáni lehetséges bukása azonban nem kell, hogy tragédia legyen, hiszen nem egyetlen étel tesz minket egészségessé vagy épp beteggé. Ha nem kókuszolajat eszünk kókuszolajjal, hanem például egy héten egyszer sütünk vele, biztosan nem fog megmérgezni minket, bármit állít is a Harvard professzora. A táplálkozási szakértők egyes ételek piedesztálra emelése vagy démonizálása helyett minél változatosabb, tápanyagokban dús étrendet javasolnak. Tehát a salátánkra jöhet az extra szűz olívaolaj, amely tele van szívvédő telítetlen zsírsavakkal, gyulladáscsökkentő antioxidánsokkal és immunerősítő E-vitaminnal. Ám ezt sütésnél nem célszerű használni, így a banánkenyeret változatlanul készíthetjük akár kókuszolajjal is.

Fotó: 123RF

A fényképek feltöltője és a cikk írója