Nap, mint nap marketingesek hada figyeli minden mozdulatunkat vásárlás közben. Tanulmányozzák, mit rakunk a bevásárló kosarunkba és egyre ravaszabb, kifinomultabb értékesítési technikákat húznak elő a zsebükből, amivel az áruk hatalmába kerítenek minket. Persze teljesen érthető, hogy mindent értékesíteni szeretnének, mi pedig módszereiknek hála könnyedén bedőlünk a reklámoknak, hirdetéseknek.

Cikkünkben megmutatjuk a legokosabb marketing csapdákat, amelyekkel a szakemberek szempillantások alatt behálóznak minket és vásárlásra ösztönöznek.

Félrevezető látvány

Az ételek tekintetében különösen fontos, hogy kihangsúlyozzák annak frissességét és minél vonzóbbá tegyék az éhes vásárlók számára. Ennek érdekében az ételfotósok vizet szórnak a felületre. Ezt a technikát a zöldségeladók is sikeresen alkalmazzák. Az ínycsiklandó eredménynek köszönhetően máris megvalósulnak az eredetileg nem tervezett vásárlások.

Reklámellenes szlogenek

“Sajnáljuk, de ezt nem tudjuk neked eladni.” Gondolhatnánk, hogy ezzel a hozzáállással inkább taszítják a vásárlókat, de nagyot tévedünk. Éppen ennek ellenkezőjét érik el, mivel felkeltik a figyelmet, a vevő elmegy az autószalonba, ahol rábeszélik a vásárlásra.

Túlárazás

Emlékezzünk csak arra, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, az árak az egekbe szöktek. Nos, nemcsak egy világjárvány váltja ki ezt az eladókból. Ez ugyanis egy rendkívül okos marketingfogás, amivel csapdába ejtik a naiv vevőket. Első lépésben megmutatják a legdrágább árukat, az olcsóbbak pedig csak a háttérben tartják. A túlárazás lényege, hogy egy adott árut vételi árát felemelik, majd akcióssá teszik, amivel tulajdonképpen azt érik el, hogy az eredeti árán kel el. Egy szupermarketben kapható ásványvíz sokkal drágább egy vasútállomáson vagy egy étteremben. Ezeken a helyeken persze nem igaz, hogy csökkentik az árat, mivel az emberek megbízhatónak tartják a kávézókat, éttermeket, ezért minden zokszó nélkül megveszik az ásványvizet vagy üdítőt.

Csali árképzés

Az, hogy mi a drága relatív fogalom. A csali árképzés mindössze arról arról szól, hogy a többi termék kedvező árúnak tűnik. Az olcsó termék tűnik drágábbnak a legmagasabb árhoz képest. Az ügyfél ettől úgy érzi, hogy helyes döntést hoz, ha az “olcsó” helyett a drágábbat választja.

Hamis árcsökkentések

Az üzletekben gyakran találkozhatunk olyan akciókkal, ami a legtöbb esetben csak átverés. A régi árat áthúzzák, de az árcsökkentés valójában hamis. Csak attól, hogy akciós táblát látunk, már kedvezőnek tűnik az ajánlat, még akkor is, ha valójában nem így van. Egy másik példa, amikor egy kávét és egy süteményt mondjuk 800 forintért árusítanak nekünk, pedig mindkét termék egyenként is 400-400 forintba kerül. Tudat alatt azonban, ezt egy jó akciónak érezzük.

“Hízelgő” tükrök

A ruhaüzletek hatékonyan használják a világítást és a tükröket, hogy termékeiket vonzóbbá tegyék számunkra. Persze ennek a trükknek is bedőlünk és csak otthon eszmélünk rá, hogy az adott ruhadarab nem áll annyira jól, mint amikor az üzletben a kivilágított tükröknél felpróbáltuk. Ez a csel rendkívül jól működik.

Méret/mennyiség csökkentése

A nagy márkák gyártóinak ez a kedvenc fogása, ugyanis ez teszi lehetővé számukra a stabil profitot. Áremelés nélkül csalogatják magukhoz a vásárlókat, akik észre sem veszik, hogy beleestek a csapdába. emelése nélkül.

Gruen-effektus

Victor Gruen tervezte az első teljesen zárt bevásárlóközpontot. Az emeletes épületekben olyan üzletek vannak, amelyek jól megvilágítottak, biztonságot árasztanak és nem utolsó sorban nincsenek ablakaik, sőt, órákat sem látunk a közelben. Ez a környezet a transz állapotába sodorja a vevőket, így elfelejtik vásárlásuk valódi célját. Ezért van az, hogy befutunk valamiért, vagyis célirányosan megyünk, végül éppen azt nem veszünk, amit eredetileg szerettünk volna. Egy nagy bevásárlóközpontban sétálva elveszítjük józan ítélőképességünket és többet költünk, mint amennyit szerettünk volna. Egy másik hasonló trükk, hogy folyamatosan átrendezik a boltokat, így amíg keressük azt a terméket, amit meg szeretnénk venni, jó néhány egyéb dolog is landol a kosarunkban.

Nagy bevásárlókocsik

Abban az esetben, ha a kosarak helyett bevásárlókocsit választunk, akár negyven százalékkal is többet vásárolunk és költünk, mint amennyit akartunk. Az alapvető élelmiszerek, mint a kenyér vagy tej szándékosan kerülnek a bolt másik végébe, mert így az ügyfelek úton oda egyéb dolgokat is vásárolnak.

Antropomorfizmus

Az antropomorfizmus azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni egyes élőlényeket és dolgokat. Ilyen egy vita a számítógépünkkel, beszélgetés az autónkkal, sőt, névadás az autónknak vagy az állatokkal való csevegés, bájolgás. A gyártók sem véletlenül használnak állati kabalákat, mert ezek szimpatikussá teszik az árut. Az antropomorfizmus erősíti a fogyasztók bizalmát a termékek iránt, ez pedig növeli az értékesítést.

A termékek ravasz elrendezése

Azt már említettük, hogy az üzletek rendszeresen átrendezik polcaikat. Ugyanakkor az is rendkívül fontos és praktikus marketing fogás, hogy a kevésbé ismert márkák a polcok alján vagy legtetején helyezkednek el, de sosem szemmagasságban. “Arany polcnak” nevezik azokat a polcrészeket, amelyek szem előtt vannak és amelyekért a vállalatok nagyon sok pénzt fizetnek ki. Egy jó tanács, hogy mielőtt levennéd a jól megszokott árut a polcról, nézz körül annak alján és tetején, ugyanis ott szintén találsz minőségi árut, ráadásul sokkal olcsóbban.

The post 11 marketing csapda, amivel megtévesztik a vásárlókat appeared first on BővebbenPortál.com.

A fényképek feltöltője és a cikk írója