Kezdőlap Aktuális KSH: így zuhant történelmi mértékben a magyar GDP a második negyedévben

KSH: így zuhant történelmi mértékben a magyar GDP a második negyedévben

27
0

[sz]MTI; illusztráció: Pixabay[sz]

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva a második negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság teljesítménye az első fél évben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint – erősítette meg kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt – tették hozzá.

Az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett – ezzel 4,3, illetve 0,7 százalékponttal járultak hozzá a GDP 13,6 százalékos csökkenéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent, amivel 6,8 százalékpontot tettek hozzá a visszaeséshez. A szolgáltatásokon belül a visszaeséshez a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá a leginkább, összesen 1,9 százalékponttal – jelentette a KSH.

A háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent, a bruttó állóeszköz felhalmozás, a beruházások 13,5 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben 6,1 százalékkal alacsonyabb lett.

[kapcsolodo]atlagosan-224-ezer-ember-volt-munkanelkuli-magyarorszagon-majusban-juniusban-es-juliusban/[kapcsolodo]

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt a külkereskedelmi egyenleg negatív.

A bruttó hazai termék visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege 7,7 százalékponttal járult hozzá – jelentette a KSH.

[next]

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal zuhant vissza, miután a nem rezidensek (mint a turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben – magyarázta a jelentés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások visszaesése az első negyedévi 2,6 százalékosról 13,5 százalékra gyorsult az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent. A bruttó felhalmozás kisebb mértékben, az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent, ami a készletek növekedését jelzi.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt negatív a külkereskedelmi egyenleg.

Az export volumene 24,0, az importé 15,8 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 19,9 , a behozatal 15,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.

A bruttó hazai termék második negyedévi, 13,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 7,7 százalékponttal járult hozzá.

A KSH megjegyezte, hogy a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.

A KSH a jelentéshez mellékelt külön elemzésben számszerűsítette a koronavírus-járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A becsléshez azzal az alapfeltevéssel éltek, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, és változatlannak feltételeztek minden egyéb tényezőt. E szerint a GDP naptárhatással kiigazított volumenét az első negyedévben 2,79 százalékponttal, a második negyedévben 18 százalékponttal csökkentette a járványhelyzet.

A fényképek feltöltője és a cikk írója