[sz]Fotó:Pixabay[sz]
Az általános alapjövedelem hatását vizsgálja hamarosan egy német kutatócsoport. A kísérlet során 120 ember kap három éven át havi 1200 eurót (420 ezer forintot), függetlenül attól, hogy van-e munkájuk vagy nincs, és megfigyelik, hogyan költik el ezt az összeget és miként változik a viselkedésük. Eközben 1380 fős kontroll-csoport tagjainak magatartását is követik, ők azonban nem kapnak pénzt.

A kísérletet a my Basic Income gazdasági kutatóintézet finanszírozza adományokból – írta a Daily Mail.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság nyomán egyre nagyobb a támogatottsága Európában az általános alapjövedelemnek. Spanyolország már be is jelentette ilyen irányú terveit. Németországban egy közelmúltbeli felmérés szerint a lakosság 55%-a támogatja az ötletet. Egy májusi brit felmérés 51%-os tetszést mutatott.

Jürgen Schupp, a kísérlet vezetője úgy vélekedik az általános alapjövedelemmel kapcsolatos vitákról, hogy azok hol filozófiai eszmecserékre, hol vallásháborúkra emlékeztetnek.

Mindkét fél klisékben gondolkodik: az ellenzői szerint, ha bevezetik, az emberek nem fognak dolgozni, hanem otthon hevernek a kanapén, és a házhoz rendelt gyorsételek, meg a letöltögetések teszik ki az idejüket. Hívei szerint az emberek továbbra is szívesen végzik az őket kielégítő munkákat, kreatívabbak és bőkezűbbeknek lesznek, és megmentik a demokráciát.

A kutató szerint azért is van szükség erre a kísérletre, mert ezek a sztereotípiák belekerülnek a gazdasági szimulációkba is. Ezen csak úgy lehet javítani, ha empirikus bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre, amelyek által a témáról folyó viták is értelmesebbek lesznek.

Novembertől kezdik kiválasztani a kísérlet résztvevőit. Schupp egymillió önkéntes jelentkezését várja az ország teljes gazdasági és politikai palettájáról. Ebből választanak ki találomra 20 ezret, majd tovább szűkítik a létszámot 1500-ra. Szeretnék, ha köztük sok olyan lenne, aki jelenleg ellenzi az általános alapjövedelmet, mert akkor még hitelesebb lehet az eredmény.

Finnországban már 2017-18-ban végeztek hasonló kísérletet, amelynek során 2000 munkanélkülinek adtak havonta 580 eurót, és arra voltak kíváncsiak, hogy ez ösztönzi-e őket a munkakeresésre, és hogy miként hat ez a biztos pénz mentális egészségükre. Az utóbbiban történt előrelépés, arra viszont kevés bizonyítékot kaptak a finn kutatók, hogy ez az alapjövedelem növeli-e a munkakedvet.

Még korábban, 1974-ben Kanadában, Manitoba tartományban minimálbért adtak az embereknek, ami arra volt elegendő, hogy átlépjék a szegénységi küszöböt. Ez a kísérlet négy éven át folyt és bár zárójelentést nem tettek róla közzé, a későbbi tanulmányok megállapították, hogy az érintettek közül kevesebben kerültek kórházba és több gyereknek nyílt lehetősége arra, hogy befejezze az iskolát.

Svájcban 2016-ban népszavazást rendeztek a minden állampolgárnak juttatandó alapjövedelemről, amelynek értelmében minden felnőtt 2500, minden gyermek 600 svájci frankot kapott volna. Az elképzelés azonban csak 23%-os támogatottságot kapott.

A fényképek feltöltője és a cikk írója