[sz]MTI, Népszava, Fotó: Illusztráció/Pixabay[sz]

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1094 milliárd forint, a negyedéves GDP 10,6 százalékát tette ki a második negyedévében az előző negyedévi 152 milliárd forint és 1,4 százalék után.

A június végén zárult egy évben pedig 2277 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az államháztartás névértéken számított, konszolidált adóssága 2020 közepén 32 432 milliárd forintot ért el, ami GDP 70,2 százalékának felel meg. Az uniós módszertannak megfelelően az Eximbank adósságát is figyelembe véve az úgynevezett maastrichti adósság 33 200 milliárd forinton állt,

ami a GDP 71,9 százaléka a tavaly év végi 31 040 milliárd forint és 66,4 százalék után.

Az Eximbank nélkül számolt államadósság az első negyedévi 577 milliárd forint után a második negyedévben 1530 milliárd forinttal nőtt.

[kapcsolodo]/a-vartnal-joval-nagyobbat-zuhant-a-magyar-gazdasag-a-koronavirus-jarvany-miatt/[kapcsolodo]

A GDP-arányos adósságráta emelkedésében az is megjelenik, hogy az MNB 46 200 milliárd forint alatti nominális GDP-becsléssel élt, ami alacsonyabb a tavalyi 46 786 milliárd forintos tényadatnál.

Az államháztartás kötelezettségeit az első negyedévi 422 milliárd forint után a második negyedévben 1947 milliárd forinttal növelte a hosszú lejáratú államkötvények kibocsátása, amelyeket elsősorban a pénzügyi vállalatok, a háztartások és a külföldi befektetők vásároltak. A rövid lejáratú értékpapírokat továbbra is jelentős állománycsökkenés jellemezte a pénzügyi vállalatok és a háztartások nettó eladásai következtében – tette hozzá az MNB jelentése.

[next]

“A kormány az áprilisban publikált konvergenciaprogramban alaposan alábecsülte a válság hatását és a válságkezelés költségeit: az év végére 72,6 százalékos GDP-arányos bruttó államadósságot jósolt. Ennek teljesüléséhez az kellene, hogy az év második felében az adósság alig 350 milliárd forinttal növekedjen, miután az első félévben a növekedés 2108 milliárd forint volt” – írja a Népszava.

“Az államadósság alakulást két tényező befolyásolja: a gazdasági növekedés és az államháztartás hiánya. Ez utóbbi a tervezetthez képest jelentősen elszállt, hisz a félévkor az eredetileg tervezett 390 milliárd forinttal szemben már 1837 milliárdra rúgott, ami a hetedik hónapban további 330 milliárd forinttal hízott.”

A lap arról is beszámol, hogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a múlt hét végén kiadott, magyar gazdaságról szóló jelentésében azzal számolt, hogy a magyar GDP az idén 5,9 százalékkal csökken, jövőre 5,4 százalékkal növekszik. A Fitch prognózisa szerint a magyar államháztartási hiány az idén a hazai össztermék 5,8 százalékára emelkedik a tavalyi 2 százalékról, de a 2021-2022-es időszak átlagában 3,4 százalékra csökken; a GDP-arányos államadósság-ráta 2020 végéig 78,3 százalékra növekszik és 2021-2022 átlagában 73,8 százalék lesz.

A Standard&Poor’s korábbi elemzése szerint a magyar államadósság-ráta az idénre várt 72 százalékos tetőzés után 2023-ig a hazai össztermék 67 százalékára csökken.

A lap szerint a Fitch előrejelzése jön be.

A fényképek feltöltője és a cikk írója