Kezdőlap Érdekességek Siker vagy elrettentő példa a svéd modell a koronavírus elleni védekezésben?

Siker vagy elrettentő példa a svéd modell a koronavírus elleni védekezésben?

22
0

[sz]Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jessica Gow[sz]
Megdöbbenést keltett tavasszal, hogy Svédország, ellentétben a legtöbb európai országgal, úgy döntött:

nem rendel el kötelező karantént a koronavírus megfékezésére.

A stockholmi kormány egészségügyi hatóságai azzal érveltek: polgáraik elég érettek ahhoz, hogy a saját józan belátásuk szerint döntsenek az óvintézkedésekről. Mindössze néhány intézkedést hoztak: betiltották például az 50 főnél nagyobb összejöveteleket. Anders Tegnell, az ország vezető epidemiológusa ma is úgy gondolja, hogy az önkéntes korlátozások legalább olyan jól működnek, mint a hatóság által elrendeltek.

E lépés körül azóta is folyik a vita. Sokak szerint a svéd modell sikeres volt, mások viszont elrettentő példaként emlegetik. Az igazság azonban nem ilyen egyszerű.

Azok, akik e stratégiát sikeresnek ítélik meg, abból indulnak ki, hogy ezáltal jelentősen csökkentették a járvány negatív gazdasági hatásait. A koppenhágai egyetem kutatásából viszont az derül ki, hogy a karantén alapvetően nem változtatott az emberek viselkedésén.

Összevetették Svédország és a március 11-én Európában elsők között zárlatot elrendelő Dánia polgárainak áprilisi vásárlási adatait. Eszerint a vásárlási kedv Svédországban 25%-kal esett vissza, míg Dániában 29%-kal. Az útvonaltervező Citymapper telefonos alkalmazás pedig arról árulkodott, hogy a stockholmi utazások aránya a normális szint 40%-ára csökkent. Igaz, más európai nagyvárosok esetében a karantén idején a 20% sem volt ritka.

Mindebből kiderül, hogy jelentős mértékű volt Svédországban az önkéntes bezárkózás, ami azonban korántsem akadályozta meg annyira hatékonyan a koronavírus terjedését, mint Dániában és Norvégiában, és halálos áldozatból is több volt.

Az augusztus 12-i adatok szerint a svédek közül összesen több mint 84 ezren kapták el a vírust, és 5783-an haltak bele a fertőzésbe.

Svédországban 8200 regisztrált eset jutott egymillió lakosra, míg Norvégiában 1780 és Dániában 2560. A zárlatot felemás módon alkalmazó Nagy-Britanniában ez a szám 4600, az Egyesült Államokban pedig 15.400.

Svédországban 100 ezer lakosra 57 haláleset jutott, Norvégiában mindössze 5, Dániában 11, Nagy-Britanniában 70, az Egyesült Államokban 50 – idézi a New Scientist.

Adam Sheridan koppenhágai kutató ezeket az adatokat azzal magyarázza, hogy

a svéd fiatalok kevésbé hajlottak arra, hogy a körülmények miatt változtassanak életvitelükön, és ezzel aláásták az önkéntes karantént.

Azonban hiába költekeztek többet ebben az időszakban, mint dán társaik, a vásárlásaik összgazdasági szinten nem számítanak jelentősnek. Így összességében Svédország nagyobb árat fizetett emberéletekben, mint amennyit a gazdaságon nyert. Ráadásul a legfrissebb banki adatok arra utalnak, hogy Dániában gyorsabban fellendült a vásárlási kedv, mint Svédországban – mondja Sheridan.

[next]

Egyes GDP-alapú becslések szerint Svédország 2020 második negyedévében kisebb gazdasági visszaesést élt meg, mint az Európai Unió átlaga – 8,6%-ot 11,9%-kal szemben. De az is igaz, hogy néhány karantént elrendelő országban ennél is alacsonyabb volt a recesszió: a Cseh Köztársaságban 8,4%, míg Litvániában alig 5,1% – a legkisebb mértékű az egész Unióban. Kétségtelen, hogy sokkal súlyosabb visszaeséssel kellett számolnia az olyan országoknak, mint Nagy-Britannia (20%), Spanyolország (18%) vagy Olaszország (12,4%).

A vezető svéd epidemiológus, Anders Tegnell szerint a magas halálozási aránynak az volt az oka, hogy nem tudták megelőzni a fertőzéseket az idősotthonokban. Május közepéig a svéd áldozatok fele ezekből az intézményekből került ki.

Az is elképzelhető, hogy Dániában és Norvégiában jön egy második hullám, Svédországban azonban nem, mert többen estek már át a fertőzésen, mint a szomszédos országokban. A nyájimmunitás elérése azonban, amely Tegnell szerint az eredeti cél volt, még messze lehet.

Az antitest-felmérések azt mutatják, hogy a stockholmiaknak 20%-a eshetett át fertőzésen – hasonlóan New York-hoz és Londonhoz – a járvánnyal szembeni tömeges védettséghez pedig legalább 70% kellene.

Mindennek azért van most számunkra is jelentősége, mert a második hullám idején a legtöbb európai állam valószínűleg nem fog ismét olyan drasztikus zárlatot elrendelni, mint tavasszal. Így könnyen lehet, hogy a fertőzési számok, valamint a gazdasági mutatók alakulása is jobban fog hasonlítani a svédországihoz.

A fényképek feltöltője és a cikk írója