[sz]Fotó: Glenn Dene / Graffeg – Northfoto[sz]

Az amerikai megbetegedési arányok a szegényebb országok, például Brazília vagy Dél-Afrika adataihoz hasonlítanak. Főleg a hátrányos helyzetű közösségekben pusztít a vírus. A fekete és latin lakosság körében háromszor olyan magas a fertőzési ráta, mint a fehérek között. De összességében is rengeteg a beteg.

Az Egyesült Államok a világ lakosságának 4%-át adja, a koronavírus halálos áldozatainak viszont 22%-a amerikai.

Csak júliusban közel 1,9 millió új fertőzöttet regisztráltak. Az okoknak járt utána tudósok és közegészségügyi szakértők bevonásával a New York Times.

A lap felidézi, hogy Donald Trump már január 31-én bejelentette: korlátozzák a Kínából való belépést az Egyesült Államok területére. Ez mindössze tíz nappal azután történt, hogy az első amerikai esetet regisztálták.

Csakhogy a tilalom nem vonatkozott a Kínában élő amerikaiak családtagjaira, így a következő két hónapban 40 ezren érkeztek az Államokba.

Azt sem vették figyelembe, hogy a vírus már februárban tovább terjedt Kínából Európába.

Az amerikai epidemológusok kezdetben úgy gondolták, hogy a tesztelés, a karantén és a fertőzöttek kontaktjainak nyomon követése hatékonyabb eszköz az utazási korlátozásoknál. Ma már elismerik, tévedtek.

Gondok voltak a tesztekkel is.

Január 16-án tette közzé a világ első koronavírustesztjét a berlini Charite kórház, és képletét megosztotta az interneten is. Az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központ (CDC) négy nappal később már saját teszt kifejlesztését jelentette be, amelyről azt állították, hogy a németnél hatékonyabb, mert nem kettő, hanem 3 génszekvenciát használ fel a vírus azonosítására. Gyorsan megkezdték ennek a szétosztását, csakhogy hamar kiderült, hogy nem működik.

A CDC hetekre leállította a teszteléseket, a vírus pedig csak terjedt tovább. Így válhatott például az egyik legnagyobb fertőzésgóccá New York és környéke.

Míg több országban, például Németországban az állam kezdettől állta a tesztelés költségeit, Amerikában Magyarországhoz hasonlóan fizetni kell érte, nagyjából 25-30 ezer forintot. Ezt pedig ott sem engedheti meg magának mindenki. Bár az utóbbi hetekben felgyorsult a tesztelés, a Johns Hopkins egyetem epidemiológusai elismerik, a vírus terjedésének tempóját képtelenek tartani.

Akár két hétig is eltarthat, mire a túlterhelt laboratóriumok eredményt produkálnak.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy országban akkor tekinthető megfékezettnek a járvány, ha a teszteknek kevesebb, mint 5%-a pozitív. Az amerikai ráta még mindig 8,2%, miközben Nagy-Britanniában 0,5, Németországban 0,7, Olaszországban 1, Franciaországban 1,4, Ausztráliában pedig 2,5% ez az arány.

A járvány kezdeti időszakában, akárcsak nálunk, ott is nagy volt a fejetlenség a maszkviseléssel kapcsolatban is. Igaz, kezdetben a a WHO sem foglalt állást egyértelműen. Leginkább azokban az ázsiai országokban viseltek maszkot az emberek, ahol a szmog miatt ezt már amúgy is megszokták. Ma azonban már világos, hogy a vírus cseppfertőzés útján is terjedhet a levegőben, és kevesebb a megbetegedés ott, ahol az emberek maszkot viselnek.

Számos országban a vezető politikusok mutattak példát, Justin Trudeau kanadai miniszterelnöktől Emmanuel Macron francia elnökig. Zuzana Caputová szlovák elnökasszony pedig egyenesen közösségi médiasztár lett a ruhájához illő lila maszkjával.

Donald Trumpot azonban Orbán Viktorhoz hasonlóan szinte sohasem lehet maszkban látni, sőt, többször arról beszélt, esze ágában sincs felvenni.

Az Egyesült Államok arra is jó példa, mekkora károkat okozhat a túl gyors újranyitás. Bár Trump a gazdaság védelmében sürgette az embereket, hogy mielőbb térjen vissza minden a normál kerékvágásba, Austen Goolsbee, Barack Obama egykori tanácsadója már a kezdetekkor rámutatott: a gazdaság stabilitása szempontjából a legfontosabb dolog megfékezni a vírust, mert amíg ez nem történik meg, az emberek félnek visszatérni a normális életbe, és enélkül a gazdaság sem fog működni.

Az elmúlt hónapok eseményei Goolsbee-t igazolták.

Sok család már azelőtt elkezdte visszafogni költekezéseit, mielőtt elrendelték volna a karantént, és a zárlatok feloldása sem hozott tartós fellendülést a gazdaságban, csupán a vírus kezdett az eddiginél is nagyobb mértékben terjedni.

Az Európai Unióban és más olyan régiókban, ahol sikerült csökkenteni az új fertőzések számát, a gazdaság is kezd magához térni. Németországban jelenleg 6,4%-os a munkanélküliség, míg az Egyesült Államokban 11,1 %.

A New York Times végső soron két okra vezeti vissza az amerikai kudarcot. Egyrészt arra, hogy az Egyesült Államokban amúgy is rendkívül egyenlőtlen az egészségügyi ellátás. Normál időkben is magasabb a gyermekhalandóság és alacsonyabb a várható átlagos élettartam, mint a legtöbb gazdag országban. Másrészt

talán nincs a világ vezető országai között még egy, amelynek politikai vezetői annyira zavaros üzeneteket küldtek volna polgáraiknak, mint ott.

Donald Trump kezdetben azt mondta, hogy a vírus nem komoly, és hamarosan el fog tűnni. Márciusban azt állította, hogy egy közönséges influenza halálosabb, mint a koronavírus, és gyógyszer gyanánt a malária-ellenes hidroxiklorokint ajánlotta, amelynek hatékonyságára és biztonságára semmilyen orvosi bizonyíték nem volt. Még legutóbbi nyilvános megszólalásaiban is azt próbálta elhitetni, hogy nincs is olyan nagy baj. Július 28-án azt állította, hogy az ország nagy része „koronavírus-mentes”.

De nemcsak Trump hibázott. Bill Di Blasio, New York-i polgármestere még március 15-én is azt üzente a metropolisz lakóinak, hogy nyugodtan menjenek le kedvenc bárjukba. Igaz, ő később korrigált, és március végétől már következetes volt a korlátozásokban. New York nem nyitott újra a többiekkel együtt. Ennek köszönhetően júniusra New York állam érte el a legalacsonyabb fertőzési rátát.

A Times szerint azokban az országokban és városokban, ahol tanultak a kezdeti hibákból, és következetesen végigvitték a vírus megfékezését célzó intézkedéseket, lassan visszatérhet a normális élet. Az Egyesült Államokat azonban továbbra is megbénítja a járvány.

A fényképek feltöltője és a cikk írója