Kezdőlap Érdekességek Koronavírus: nagyon biztató eredményeket mutat az oxfordi védőoltás

Koronavírus: nagyon biztató eredményeket mutat az oxfordi védőoltás

29
0

[sz]Címkép: MTI/AP/Alastair Grant[sz]

A koronavírus ellen küzdő világ egy mielőbb széles körben alkalmazható, hatékony és biztonságos oltás kifejlesztésében reménykedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg mintegy 25 különböző vakcinának folyik a klinikai tesztelése.

Az egyik leginkább reménykeltő oltóanyag, amelyet az oxfordi egyetem Sarah Gilbert vezette kutatócsoportja kísérletezett ki. A professzornő több mint negyedszázada dolgozik oltásfejlesztéseken, és a New Scientist-nek elmondta, hogy már egy ideje készültek egy újonnan felbukkanó kórokozó elleni vakcina előállítására. de arra nem számítottak, hogy egy pandémia megfékezése múlhat a munkájukon.

Az oxfordi oltóanyag alapja a csimpánzokban lévő közönséges megfázásos vírus (adenovírus) módosított változata. A koronavírus felületéről laboratóriumi körülmények között elkülönítették azt a tüskefehérjét, amellyel a vírus az emberi sejtekhez tud kapcsolódni és ezt a fehérjét injekciózták be a módosítás által ártalmatlanná tett adenovírusba.

Az oltóanyaggal a tüskefehérjék rácsatlakoznak ez emberi sejtekre, és azok termelni kezdik a koronavírusra jellemző tüskeproteint. Ettől működésbe lép az immunrendszer, és a T-limfociták elpusztítják a fertőző fehérjét gyártó beteg sejteket az emberi szervezetből. Ha e folyamat végbemegy, az immunrendszer tárolni fogja a tüskefehérjéről szerzett információkat, és ha ezek bekerülnek a jövőben a szervezetbe, a T-sejtek és az immunrendszer által termelt antitestek elpusztíthatják a vírust.

Az oxfordi kutatók ezt a technológiát alkalmazták már a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) és az ebola elleni küzdelemben, ezért is tudtak ilyen gyorsan reagálni a Covid-19-re. Első körben 1077 önkéntesnek adták be a ChAdOx1 nCoV-19 kódnevű vakcinát. A kontroll-csoport tagjai az ilyenkor szokásos placebo helyett egy már forgalomban lévő Menveo nevű agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés elleni oltást kaptak, hogy az esetleges mellékhatásokat össze tudják hasonlítani. Azt azonban senki sem tudta, hogy ki melyik oltásban részesült, hogy ez ne befolyásolja viselkedésüket.

Az első eredmények azt mutatják, hogy a páciensek immunrendszere megadta az oltóanyagra a megfelelő választ. Már az első dózis után az önkéntesek többségének szervezete a vírust semlegesítő antitesteket produkált, a második adag után pedig valamennyiüknél megfigyelhették ezt a biológiai folyamatot, számottevő káros mellékhatások nélkül. A kísérleti alanyok legfeljebb fáradtságról, fejfájásról panaszkodtak, és néhányan belázasodtak.

Az azonban még nem derült ki egyértelműen, hogy ez az oltóanyag elegendő-e a fertőzések megelőzéséhez, és hogy hatása mennyi ideig tart. Adrian Hill, a kutatócsoport tagja úgy nyilatkozott, hogy a koronavírussal fertőzöttek rövid ideig tartó immunitása nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vakcina által adott védettség sem lesz tartós. Ugyancsak nem tisztázott még, hogy az oltás megvédi-e a Covid-19 által leginkább veszélyeztetett idős embereket, mivel az első tesztelésbe csak 18 és 55 év közöttieket vontak be, a második körben viszont már az idősebb korosztály köréből is fogadtak önkénteseket.

Mindezek bizonyításához még több ezer tesztelésre van szükség, elsősorban olyan országokban és régiókban, ahol sok a koronavírusos eset, köztük az Egyesült Államokban, Brazíliában és Dél-Afrikában.

Közben a szaklapok hasonlóan biztató eredményekről számoltak be kínai és amerikai kísérletekről is, de ezeknek tesztelése eddig még csak szűk körben folyt. A kínai kutatók Ad5 nevű oltásáról viszont megállapították, hogy az általa kiváltott immunreakció gyengébb volt az 55 éven felülieknél.
[next]
Bár egyelőre még nem lehet tudni, hogy mikor kerülhet forgalomba az oltás, a brit-svéd tulajdonú AstraZeneca cég és az indiai Serum Institute máris egyaránt egymilliárd dózis gyártására jelentett be opciót az oxfordi vakcinából, non-profit alapon mindaddig, amíg a pandémia tart.

Az azonban valószínűnek látszik, hogy bárhol is születik meg a hatékony oltás, a sürgető helyzet miatt az engedélyező testületeknek vállalniuk kell annak felelősségét, hogy nincs meg a hatékonyság és a biztonság végleges bizonyítéka.

Mint ahogyan Sir John Bell oxfordi orvosprofesszor a BBC Today-ben kijelentette: nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy olyan hosszú ideig várjunk a megerősítésre, mint ahogyan ez általában egy klinikai tesztelésnél szokás, mert három és fél milliárd ember vár erre az „igenre”.

Gilbert szerint az engedélyeztetésre még az idén sor kerülhet, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb beruházásra lesz szükség az oltások kifejlesztéséhez és forgalmazásához, hogy egy következő világjárvány ne érje ilyen felkészületlenül a világot. A professzornő úgy véli, hogy ha rendelkezésre áll egy vagy akár többféle oltás, legelőször az egészségügyi dolgozókat kell majd beoltani, mert a legnagyobb fertőzésgócok a kórházak és az idősotthonok, de fokozatosan be kell oltani a lakosság nagy részét a vírus terjedésének megakadályozására. Arra azonban ő sem tudott válaszolni, hogy miután az oltás mindenki számára hozzáférhető lesz, mikor visszatérhetünk normális életünkhöz.

Az oxfordi kutatás előrehaladásának hírére akcióba léptek az összeesküvés-elméletek hívei is. A BBC beszámol olyan, a közösségi médiában közzétett videóról, amely azt állítja, hogy a koronavírus elleni oltással módosíthatják a páciensek DNS-ét. A videó posztolója, egy népszerű brit csontkovács hölgy, azt a rémképet is követői elé festi, hogy az oltással „interfész kapcsolatba kerülünk mesterséges intelligenciákkal” és megkérdőjelezi a biztonsági protokoll betartását a kutatók részéről.

Az ellenszélre jellemző, hogy a Facebookon olyan állítások is megjelentek, melyek szerint az 1918-19-es spanyolnátha-járvány 50 millió halottját is egy oltás okozta. Az amerikai egészségellenőrzési központ (CDC) azonnal cáfolta ezt az álhírt.

Tény, hogy brit és amerikai tudósok 100 éve kísérleteztek bakteriális alapú oltások előállításával, de ezek egyike sem jutott el a forgalmazás stádiumába. Már csak azért sem készülhetett oltás – szögezte le Mark Honingsbaum amerikai történész – mert a korabeli orvosok nem tudták, hogy az influenzát vírus okozza.

A fényképek feltöltője és a cikk írója