Közel 3 milliárd állat pusztult el vagy hagyta el lakóhelyét a 2019 végén, 2020 elején pusztító ausztrál tűzvészben, írja a The Guardian tudósokra hivatkozva. Először hozták nyilvánosságra a bozóttűz-szezon az ország állatvilágára gyakorolt hatásait.

Ezek szerint 143 millió emlős, 180 millió madár, 51 millió béka és 2,5 milliárd hüllő életére lehetett hatással a minden korábbinál nagyobb tűzvész. Ez éppen a háromszorosa a korábban becsült 1 milliárd érintett vadállatnak.

A tanulmányban kiemelik: valószínűleg még ennél is jóval magasabb lehet az érintett állatok száma, ugyanis a halakat, a teknősöket és a bozóttűzben érintett gerinctelenek számát nem becsülték meg.

Közülük nem mind pusztult el, de rengeteg kényszerült természetes élőhelyének elhagyására, ami jelentősen csökkentette a túlélési esélyeiket, derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) kutatásából.

Az ausztrál WWF vezérigazgatója példa nélkülinek nevezi az év eleji bozóttüzeket.

“Nehéz felidézni a történelemből egy másik, az állatvilágban ehhez hasonló mértékű pusztítást. Minden bizonnyal ez lehet a modern történelem egyik legnagyobb vadon élő állatokat érintő katasztrófája”
– mondta Dermot O’Gorman.

Egy másik professzor szerint olyan sokkolóan magas az érintett állatok száma, hogy ép ésszel fel sem fogható. Leginkább csak ahhoz lehet hasonlítani, hogy ez számszerűleg a Földön élő emberek számának nagyjából fele.

A sydney-i egyetem professzora hozzátette: habár a koalák lettek a tűzvész arcai, náluk jóval nagyobb számban voltak érintettek a sokszor apró méretű hüllők. Ezek akár hektáronként 1500-nál is magasabb egyedszámban éltek a porig égett területeken.

[kapcsolodo]szivmelengeto-videon-ahogy-a-tuzvesztol-megmenekult-koalakat-visszaengedik-a-termeszetbe/[kapcsolodo]

A tudósok a felmérésben 11,46 millió hektárnyi bozóttűzben érintett területet vizsgáltak át, amely megközelítőleg azonos Anglia területével. Ebből 8,5 millió hektárt borított erdő, de 120 000 ezer hektáron északi esőerdő is elterült.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint az ilyen mértékű természeti katasztrófák gyökeresen átalakítják az ország biológiai sokféleségét, vagyis a biodiverzitást. Éppen ezért haladéktalanul foglalkozni kell az éghajlatváltozás kérdésével, és mielőbb vissza kell szorítani a földművelés és a mezőgazdaság által okozott rombolást.

A fényképek feltöltője és a cikk írója