[sz]MTI[sz]

Az albérletpiacon július 23-a, a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után nagy roham várható. A piaci szereplők körében azonban a koronavírus-járvány miatt bizonytalanság érezhető. Közben a turistáknak bérbeadott lakások is megjelentek a hosszú távú albérletpiacon, mindezek együtt az árak csökkenéséhez vezettek – közölték a lakáspiaci szakértők.

Az Otthon Centrum azt emelte ki, hogy a turistáknak bérbeadott lakások megjelenésével jobb alkupozícióba kerültek a leendő bérlők, nemcsak az ár, hanem a minőség vonatkozásában is.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a közleményben rámutatott,

a budai oldalon az egyszobás lakásokat 110-140 ezer forintért, kétszobás lakásokat 115-160 ezer forintért, míg a 3-4 szobás lakásokat 150 ezer forinttól lehet bérelni.

A pesti belső kerületekben a legtöbb idén kiadott egyszobás lakás a 100-130 ezer forintos tartományban maradt. A két-három szobás ingatlanok bérleti díja 150-200 ezer forint, de az ársáv alatt és felett is akadt bérbeadott lakás.

Az OTP Ingatlanpont szerint a járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló korlátozása az idén a szokásosnál feszültebbé tette a helyzetet az albérletpiacon. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak. Példaként a XI. kerületet említették, ahol nem ritka a 20 százalékos árzuhanás sem.

Míg korábban havi 150-160 ezer forintért lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső részén, most ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezer forintért is ki lehet bérelni.

Ugyanakkor, a kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak, akkor élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak következményeként, hogy már a 100-120 ezer forintos sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból.

A Takarék Index elemzése szerint a járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek az albérletet kereső egyetemisták, mivel a turisták elmaradása miatt sokan a korábbi rövid távú bérbeadás helyett a hosszabb időtávra kiadást választhatják.

A kollégiumoknál is több a bizonytalanság, az ELTE esetében például már be is jelentették, hogy a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökkentik az egy kollégiumi szobában lakók számát.

A Takarék Index vizsgálta a lakásbérlés és -vásárlás lehetőségét is, és megállapította, hogy Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni a fedezeti időtávok (az a pontot, ahol a bérlés és vásárlás költsége még éppen megegyezik) emelkedése miatt.

Számításaik szerint, míg tavaly 1,8 és 7,6 év között volt az az időtartam, amelyben a saját lakás vásárlása tűnhetett az olcsóbb megoldásnak Budapesten, a mostani adatok alapján ez már 3,9-10 év között alakult.

Milyen a jó bérleti szerződés? A segítségért lapozz!

[next]

Egy felelőtlenül aláírt vagy rosszul megfogalmazott bérleti szerződés sok bajt okozhat, bérlőnek és bérbeadónak egyaránt. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa minden bérlőnek azt tanácsolja, hogy a dokumentum aláírása előtt kérjen egy szemle típusú tulajdoni lapot az ingatlanról, így biztos lehet abban, hogy olyantól veszi bérbe, aki kiadhatja a lakást vagy házat. A szakértő hozzátette azt is, mindkét félnek érdeke, hogy határozott idejű legyen a szerződés.

Fő az óvatosság, tartja a mondás, és ez az ingatlanpiacon is igaz.

Albérlet keresésekor is fontos odafigyelni minden apró részletre, mert nagyon sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát az, aki ragaszkodik a szerződéshez és jól elő is készíti azt.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az egyik legfontosabb teendője a leendő bérlőnek, hogy lekérjen egy tulajdoni lapot az ingatlanról.

„Ez alapján lehet beazonosítani, hogy akivel szerződünk, jogosult-e a lakás kiadására. Ha nem a tulajdonossal vagyunk kapcsolatban, hanem egy céggel vagy megbízottal, akkor a tulajdoni lap mellé ezt a meghatalmazást is csatolni kell. Így lehetünk biztosak abban, hogy nem válunk csalás áldozatává” – mondta.

A szemle típusú tulajdoni lapon látni a jelenlegi tulajdonost, az ingatlan adottságait, hogy hány szobás, hány négyzetméter és hol van pontosan. Felelősen csak ezt átnézve lehet bérleti szerződést kötni.

Érdemes egyéves határozott idejű szerződés kötni, két tanú előtt vagy ügyvéd ellenjegyzésével, mert ezek – hasonlóan a közjegyző által láttamozottal – kötelező erejűek. Tehát ha bármelyik fél nem tartja magát az abban foglaltakhoz, akkor a jogi lépések alapját képezhetik. A határozatlan idejű szerződések is jók, ugyanakkor ilyen esetekben csak elhúzódó procedúrával tudjuk visszaszerezni a saját birtokunkat, ha erre kerülne sor.

Gadanecz Zoltán szerint Magyarországon viszonylag jó a gyakorlat, hogy a tulajdonosok kéthavi kauciót, illetve egyhavi bérleti díjat szoktak elkérni a lakásokért.

„A futamidő végén, amikor az ember elhagyja a bérleményt, a kauciót visszakapja. Keleten és a régi szocialista országokban inkább az a jellemző, hogy ezt az összeget csak lelakni lehet. Tehát a kauciót tekintve inkább nyugatra hasonlítunk, ahol a kaució arra való, hogy ha valamilyen költségrendezés nem történik meg, akkor erre lehet fordítani” – tette hozzá.

Fotó: illusztráció, forrása: freepik

A fényképek feltöltője és a cikk írója