Kezdőlap Aktuális Gazdaság: a járvány második hulláma az elsőnél is fájdalmasabb lehet, ha újra...

Gazdaság: a járvány második hulláma az elsőnél is fájdalmasabb lehet, ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország

39
0

[sz]Címkép: Pixabay[sz]
A koronavírus-járvány már a kezdetektől nagy hatással van az életünkre és nemcsak az egészségügy terén, hanem a gazdaság szempontjából is. Az év első felében hónapokra leállt az élet világszerte. De vajon mindez milyen hatással volt a magyar gazdaságra? Milyen a helyzet most, és mi lesz akkor, ha újból emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Ismét több hétre, vagy több hónapra leáll az élet? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé? És kik sínylenék meg legjobban az újbóli leállást? Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük.

A koronavírus első hulláma milyen hatással volt a magyar gazdaságra?

Még nagyon kevés adatunk van a járvány által sújtott időszakból, ezért a hatások pontos mértékét nem ismerhetjük. Alapvetően 3 típusú hatásról van szó. A járvány első szakaszában láthattuk a termelési láncok szétszakadását, az ellátási problémákból fakadó gyárleállásokat, kínálati sokkot. Ez elsősorban az exportra termelő ipari vállalatokat érintette. Ezzel egy időben megjelent az elsődleges keresleti sokk: az idegenforgalmi és vendéglátó ágazat rövid távon gyakorlatilag nullára íródott. A járvány miatti óvatos lakossági magatartás, illetve a fékezést szolgáló korlátozó intézkedések már egy általános, a gazdaság szinte minden részére kiterjedő keresletvisszaesést hoztak, amit elsősorban a belföldi szolgáltató szektor szenvedett meg. Teljesen megbízható adataink még a visszaesés mértékére sincsenek, a felpattanás első jeleit is éppen hogy csak láthattuk a friss gazdasági adatokban.

Az első fél évben nagyon durva becsléssel a gazdaság teljesítménye 4-6 százalékkal maradhatott el az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül a második negyedév akár két számjegyű zsugorodást is hozhatott, még úgy is, hogy a május és a június már a mélypont utáni korrekcióról szólt.

Hogy áll most az ország gazdasági helyzete? Hogyan indulunk neki a járvány második hullámának?

Elindult a javulás, de az utolsó adatok alapján tavasz végén, nyár elején a gazdaság teljesítménye még mindig jóval elmarad a koronavírus-válság előtti szinttől. A kínálati probléma gyorsan enyhült, a korlátozások oldása pedig a keresleti sokkot mérsékelte jelentősen. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek tartósan rossz környezetbe kerültek (turizmus, rendezvény piac, vendéglátás, de a kör akár bővülhet bizonyos export tevékenységekkel is), illetve az már most látszik, hogy tankönyvi V-alakú gyors felpattanás, vagyis a gazdaság teljes körű helyreállása néhány hónap alatt nem várható.

Az ipar és a kiskereskedelem is elmozdult a mélypontjáról, ugyanakkor az idegenforgalomnak szezonális okokból éppen a harmadik negyedév lesz a leginkább kudarcos. Igaz, itt nagyon vegyes a kép. Hozzávetőleg 150-200 ezer ember veszítette el a munkáját az országban, jó részük szerencsére csak ideiglenesen. Vagyis

a második hullám előtt (aminek több országban már látjuk a jeleit, idehaza még nem) a magyar gazdaság épp feltápászkodóban van az első méretes pofon után.

Milyen változások várhatóak akkor, ha újra emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Várható például olyan szintű leállás, mint tavasszal? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé?

Ez a legfontosabb kérdés. A járvány első körében a világ kevés ismeret birtokában, késve reagált, és a drasztikus intézkedéseknek óriási gazdasági áldozata lett. Bár jóval nehezebb mérni, mint a kórházban elhunyt személyek számát, de a gazdasági visszaesésnek ugyanúgy életévekben kifejezhető vesztesége van.

Ezért a fő kérdés, hogy el tudunk-e szakadni a „húzd meg ereszd meg”, megoldástól, vagyis másodszorra tudunk-e okosabb, a gazdasági életet kevésbé korlátozó védekezési módokat találni.

Ha a maszk használat, tömegrendezvények tiltása, idősek különös védelme, beutazási korlátozások elegendő lépések lesznek a járvány fékezéséhez, akkor sokkal kisebb gazdasági áldozattal megúszhatjuk a járvány második körét. Ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország, vagyis a csoportos érintkezés drasztikus ritkítására lesz szükség, akkor a második kör fájdalmasabb lehet az elsőnél is.

Ez a következő néhány hétben valószínűleg Magyarországon is ki fog derülni. Nagyon fontos lesz az emberek fegyelmezettsége: a kutatások szerint a maszk használata drasztikusan csökkenteni tudja a vírus terjedését, márpedig egy exponenciális természetű jelenségnél (a járvány ilyen) a legkisebb hatás is óriási mértékben tudja változtatni a hosszú távú kimenetet.

[next]

Mely iparágak, szolgáltatások sínylenék meg a legjobban?

Először is azok, amelyek az első kört is. Újra a személyek mozgásához, a személyek közötti kontaktushoz kötődő gazdasági tevékenységek lehetnek a legnagyobb vesztesek.

Nagyon fontos azonban, hogy a második kör hatásai súlyosabbak is lehetnek, pusztán azért, mert volt már egy első kör.

A kisebb vállalkozások nagy része a többéves konjunktúra után elegendő tartalékkal rendelkezett ahhoz, hogy egy hosszabb hibernációba menekülve kivárja a környezet jobbra fordulását. Ha azonban ez megismétlődik, a tőkehiányos állapot súlyosabb lesz, a cégek egy részének a hitel sem jelent megoldást, mert az adott helyzetben a hitelképesség is romlik. A likviditási problémák és a bizalomhiány körbetartozásos állapotot idéznek elő, annak minden káros hatásával.

Természetesen ennél jóval olcsóbban is meg lehet úszni. Amennyiben az emberek fegyelmezetten viselkednek, és kevés korlátozással is kontroll alatt lehet tartani a járványt, akkor az életünk és a gazdaság működése is sokkal zavartalanabb lehet. Akár kisebb eseményeket is meg lehet tartani kellő körültekintés mellett, és a gazdasági élet rendje is jobban hasonlíthat a válság előttihez, mint április-májusban.

Ha 6-10 százalék közé számítják most a recessziót Magyarországon, akkor egy esetleges második hullám mennyivel növelhet ezen? Biztos 10 százalék vagy annál is nagyobb visszaesés lesz?

Egyáltalán nem biztos, sőt, az év egészére a 10 százaléknál nagyobb visszaesés ma a nagyon pesszimista forgatókönyvek közé tartozik. Bár valószínűleg még így is jóval életszerűbb, mint a jegybank 2 százalékos GDP-növekedési prognózisa.

Mivel egy erőteljes második hullámot inkább az év vége felé várnak a szakértők, ezért annak a hatása nem is jelentkezik az idén teljes egészében, tehát furcsa módon egy fájdalmas második kör nem feltétlenül ránt már akkorát a 2020-as teljesítményen, mint az első.

Ez persze legfeljebb a számfetisisztákat érdekelné, az emberek többsége számára mindegy, hogy 2020 végén, vagy 2021 elején jön-e az újabb gazdasági sokk.

Az extrém bizonytalanságra jellemző, hogy az év közepén még sosem láttunk olyat, hogy az éves átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések -10 százalék és +2 százalék között szóródnak.

Ha ebben a sávban akarunk eligazodni, akkor azt mondanám, hogy a második erős hullám esetén nem jön ki 5 százalékosnál kisebb visszaesés. Amennyiben viszont az év második fele a folyamatos oldásról szólna, a vírus teljes visszaszorulásával, akkor akár a kormány által prognosztizált 3 százalékos recessziónál is enyhébbek lehetnek a következmények. Igaz, a járvány friss adatai alapján erre egyre kevesebben fogadnának. A második kör okosabb kezelése mellett tűnik reálisnak az előrejelzési sáv közepe. Mivel a vírus biológiai sajátosságait nem tudjuk egyelőre felülírni, a legjobb talán az, ha erre készülünk: az okos védekezésre.

A fényképek feltöltője és a cikk írója