Az elmúlt tíz év egyik slágere volt a stadionozás, vagyis az, hogy az ellenzék mindent stadion-egyenértékre számított át. A stadion váltópénze a lélegeztetőgép volt, de ezt a haladók legnagyobb bánatára a koronavírus-járvány elvette tőlük, mert azt már nem merik mondani, hogy abból nincs elég, sőt, szerintük már túl sok is van belőlük. Aztán valamelyik ostoba indexes azt a hibát is elkövette, hogy kiszámolta, milyen elenyésző összeget költött a kormány stadionrekonstrukciókra és -építésekre tízéves távlatban. A stadion szép nagy műtárgy, nem lehet nem észrevenni, ellentétben például a tanácsadással, ami igazán sikeresen tud észrevétlen maradni. Karácsony Gergely tanácsadói viszont látszanak, bizonyára miattuk újítódik fel ilyen félelmetes gyorsasággal a Lánchíd, van üres biciklisáv a Körúton, kedves fullánkos méhecskék a buszmegállókban és lesz majd 30 kilométer/óra a maximális sebesség Budapest közútjain. Ja és persze azt, hogy a főpolgármesternek eszébe se jusson elkezdeni a Lánchíd felújítását!

Karácsony tanácsadói arányosan másfélszer annyit visznek haza a budapesti költségvetéshez viszonyítva, mint amennyit a kormány az összes stadionra költött 10 év alatt az ország költségvetéséhez képest.

A misztikus stadionsztori

Az utóbbi években nem volt könnyű helyzete az utódpártokból és az utódok pártjaiból verbuválódott ellenzéknek. Kiderült ugyanis, hogy a baloldali segélyközpontú tékozlást 2010-től felváltó munka alapú gazdaságpolitika jelentős sikereket ért el. A több százezer új munkahely mellett jelentősen növekedtek a bérek, nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, az állami vagyon és a nyugdíjak reálértéke. Ezzel szemben jelentősen csökkent a munkanélküliség, a szegénység és a GDP-arányos államadósság.

Mivel a posztkommunistákkal tűzdelt ellenzék a fenti témák mindegyikével csak saját maga felé köpött volna, kellett találniuk egy olyan bűnbakot, amire rámutatva az O1G-értelmiségiek azonosíthatták a mesterségesen gerjesztett frusztrációjuk forrását. Így jöttek képbe a stadionok, a legnépszerűbb sportág infrastruktúrájának elengedhetetlen elemei. Részben valószínűleg bosszúból is, hiszen például a Fradi-meccsek átlagos nézőszáma a többszöröse a számontarthatatlan mennyiségű és állagú ellenzéki párt Walking Dead-jellegű átlagszeánszainak.

Mission Impossible: jó városvezetőt csinálni Karácsonyból

A PestiSrácok.hu által megszerzett adatok szerint a főpolgármester 41 tanácsadót alkalmaz. Ezek a szakértő hölgyek, urak és egyebek (hogy ne legyünk kirekesztőek) havonta 29 123 800 forintért gondolkoznak azon, hogy miként lehetne sikeres politikust csinálni Karácsony Gergelyből. A feladat nagyságához és nehézségéhez képest persze nincsenek megfizetve. Viszont ezeket a sok esetben hétszámjegyű havi fizetéseket olyan köztudomásúan levitézlett figurák “érdemlik ki”, mint a rehabilitált szoci Gál J. Zoltán, az újságírói kérdések elől italboltba menekülő szoci Gurmai Zita fia, Gulyás Balázs, vagy a tanácsaiért milliós fizetést érdemlő Kálmán Olga. Nem tűnik úgy, hogy Karácsony sok esélyt akar adni magának.

És hogy mire ment el az adófizetők több százmillió forintja az eltelt nyolc hónapban? A baloldal teljes szürkeállomány-kapacitása megtestesült a méhkaptárak buszmegállóba telepítésének ötletében, a kórházépítés megfúrásában, a járvány felfutásakor történt BKK-s járatritkításban vagy a budapesti sebességkorlát drasztikus csökkentésének kiötlésében. És persze abban, hogy szándékosan nem kezdik el felújítani a Lánchidat. Mondjuk ezt nem értjük, de senki sem érti, szerintem még a saját törzsszavazóik sem. A tervek megvannak, a pénz megvan, a híd meg már a lehető legfelújítandóbb állapotban van. Azt remélik, hogy összedől és azt a kormányra kenhetik? És mi lesz azokkal, akik éppen a Lánchídon sétálnak vagy autóznak akkor éppen? Ők lesznek a járulékos veszteség? Nagyon kíváncsiak lennénk mit tanácsolnak a tanácsadók ennyi pénzért ebben az ügyben Karácsony Gergelynek. Hacsak azt nem, hogy legyél kemény, Gergő!

A baloldal arányosan másfélszer annyit költ “tanácsadókra”, mint a kormány stadionokra

Most pedig jöjjön az a rész, amikor bedöntjük, illetve átvesszük a baloldali stadionozós propagandát. A számok alapján ugyanis feketén-fehéren (elnézést a rasszizmusért) levezethető, hogy az ellenzék másfélszer annyit költ arányosan ezekre a budapestiek rémálmából előbukkanó ötletekre, mint amennyit a kormány költött stadionokra.

Nézzük a számokat a stadionok oldalán:

Az utódpártok Népszabadsága, az Index gyűjtése alapján a jobboldal 140 milliárdot költött klubstadionokra tíz (!) év alatt. Tehát a kormány átlagosan évi 14 milliárdot költött ilyen irányú stadionfejlesztésre. A 2020-as tervezett költségvetés 22 000 milliárd forint. Erre vetítve a kormány annak 0,06%-át költi stadionok építésére és felújítására. Azaz minden tízezer forintból hat forintot költ stadionfejlesztésre.

Ezzel szemben a fővárosban:

A Gyurcsány–Demszky-érából rehabilitált “tanácsadók” díja havi 29 millió forint. Tehát éves szinten 348 millió forint. A 2020-as tervezett költségvetés 408 milliárd forint. A saját budapesti költségvetésére vetítve a baloldali vezetés annak 0,09%-át költi “tanácsadókra”. Azaz minden tízezer forintból kilenc forintot költ a “tanácsadókra”. Tehát a vörös múmiákat a budapestiek nyakára ültető baloldal másfélszer akkora szeletet hasít ki a költségvetésből csak a haveri “tanácsadók” látványosan hasznos munkájára, mint amekkora részt a kormány az összes stadion építésére (!) költött.

Ha öt év alatt változatlannak tekintjük a tanácsadók apanázsát, akkor ezen idő alatt az ellenzék egy komplett stadion árát rakja a zsebükbe a fővárosiak adóforintjaiból. Olyan tanácsadók kapják ezt, akik azt javasolják a főpolgármesternek, hogy ne kezdjen el egy olyan felújítási projektet, amely teljesen elő van készítve és minden forrás ehhez rendelkezésre áll, továbbá a halogatás anyagi károkat is okoz, illetve folyamatosan növekvő balesetveszéllyel is jár, emberéleteket is veszélyeztethet. Az így megmaradt pénzt pedig nyilván tanácsadókra költik.

Nagyságrendileg egyébként egy ilyen stadionnak az árát, ami a tanácsadók munkájának értékével ellentétben fizikailag létezik:

A Kisvárda stadionja

Ki hitte volna? A Gyurcsány-koalíciónak még a Lánchíd felújításánál is fontosabb a “stadion” értékű “tanácsadók” a felső középosztály szintjére kalibrált életvitele. És lélegeztetőgépre még át se számoltuk ezt a pénzt. Budapest pedig részükről – ahogy korábban is – mehet újra a süllyesztőbe.

A Karácsony Gergely egy stadion árát költi el öt év alatt a 40+1 “tanácsadójára” bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

A fényképek feltöltője és a cikk írója