Szűk két hete borzolja a kedélyeket a pátyi horrorkert és R. Dénes története. A segédboncmesterként dolgozó férfi a Pest megyei településen található családi házába emberi végtagokat vitt haza munkahelyéről, de azt, hogy miért, egyelőre hivatalosan nem tudni, csak feltételezések vannak. A rendőrök nyilatkozata szerint emberi test tiltott felhasználása miatt nyomoznak, egy gyanúsított van az ügyben, R. Dénes, aki szabadlábon védekezik. Kedden délelőtt a férfi nem tartózkodott otthonában, elhagyatottnak tűnt a telek, amit még mindig rendőri szalag zárt le. 

Emberi maradványok, csecsemők holttesteit, magzatok és egyéb azonosíthatatlan szervszármazékokat találtak a rendőrök egy pátyi ingatlanban két héttel ezelőtt. Mint kiderült, a ház tulajdonosa összesen hatvan hordónyi emberi maradványt tartott a kertjében. A nyomozásn során hamar kiderült, hogy nem bűncselekmény áldozatainak maradványairól van szó, a megtalált tárgyak szervkereskedelemre alkalmatlanok, piaci értékük nincs és a gyanúsított nem is úgy tárolta őket, ahogy a protokoll megkövetelné azokat. Már csak ezért is bizarr belegondolni, vajon milyen megfontolással tárolta otthon az emberi maradványokat a férfi, akiről az első sajtóhírek még arról szóltak, hogy az egyik budapesti kórházban boncmester, ám később kiderült, hogy segédboncmesterként dolgozott. Úgy tudni, egykori munkahelyein nem voltak megelégedve a munkájával, több helyről ki is volt tiltva, legutóbb halottszállítóként dolgozott.

A mai napig rendőrségi szalag áll a ház előtt. Fotó: Bokor Gábor/Pestisracok.hu

Az Index a napokban derítette ki, hogy R. Dénes több budapesti egészségügyi intézményen is feketelistán volt, olyan is előfordult, hogy nemes egyszerűséggel a folyosón hagyott egy bomlásnak indult amputált lábat – egy nejloncsomagolásban. De az is megtörtént, hogy a patológián egy hónapig kerestek egy lábat, melynek lába kélt. Egyelőre érthetetlen és nyomozás alatt áll, hogyan tudta R. hazacsempészni a végtagokat és, hogy azokkal mit is tett valójában. A szabályok szerint a patológiára került szervek és amputált végtagok a leggyakrabban az aktuális kórházzal leszerződött temetkezési céghez kerül, mely elvégzi a hamvasztást, ugyanis veszélyes hulladéknak minősül a testrész, nem lehet egyszerűen a szemetesbe kidobni. A rendőrség szerint nem megállapítható, hogy a testek, amiket találtak Pátynál kikhez tartoznak. Bár R. Dénes nem árulta el, miért tárolt otthonában testrészeket, az viszont elképzelhető, hogy így akart plusz bevételi forrásként jutni. Halottszállítóként ugynis szerződésben állt bizonyos kórházzal és az ő feladata lett volna elhamvasztatni a testrészeket, ám a krematórium helyett a kertjében tárolta a maradványokat. A hatályos törvények szerint az ilyen jellegű bűncselekmégy egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.

A rendőrség által lefoglalt bűnjelek egy patológus házának udvarán a Pest megyei Pátyon 2020. június 19-én, miután a helyszínen emberi testrészeket találtak. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Az ügyben egyetlen gyanúsított van. A testrészek nem életellenes bűncselekményből származnak. MTI/Mihádák Zoltán

A Blikk megszólaltatta a férfi egyik ismerősét, ő azt mesélte, hogy volt kollégája márt 30 éve van a szakmámban és sosem tartották normálisnak R. Dénest. 

Nagyon különös dolgai voltak, a stílusa pedig bicskanyitogató. Rettentően pökhendien és lekezelően beszélt mindenkivel. De a szakmáját nagyon értette. Szégyent hozott ránk, és ezt soha nem bocsátjuk meg neki”

– mondta az ismerős. A fia azt állította, hogy R. Dénes 100 milliós adóssággal rendelkezett, élete pedig lejtmenetben volt, ezért dönthetett úgy, hogy hazaviszi a maradványokat, majd problémái miatt nem tudta időben elhelyezni azokat a megfelelő helyre.

A végtagokat el kellett volna szállítania megsemmisítésre, de azonnali hatállyal kellett költözködnie Pátyról. Minden borult az életében, a pénzt pedig pakolászta össze-­vissza, és megpróbálta úgy intézni, hogy jusson is, maradjon is. Apámat megnyomorították, ellehetetlenítették, ő pedig megpróbált a helyzetéből kievickélni. Apa anyagilag teljesen padlóra került. 2007-ben elveszítette az autóját, bebukta a lakáshitelét, tehát gyakorlatilag mindene odaveszett. Hatvan felett jár, így még száz évig kellene élnie, hogy a nyugdíjából vonni tudják a hiteltartozását. Annak idején húszmillió forintot vett fel, de a pénzintézet már százmilliót szeretne visszakapni”

– mesélte a Borsnak az elkövető fia, aki szerint apja munkáját egyetlen tollvonással vették el és azt mondták, megszűnt a pozíciója, de aztán mégis felvettek egy másik dolgozót. Bár az apjának van bejelentett lakcíme, az is elképzelhető, hogy hajléktalan lesz.

Nem egy hálás téma

A településen sokan értetlenül állnak az eset előtt, nem is szeretnek nyilatkozni az ügyben. Miután kiderült, mi történt, az egyik szomszéd azt panaszolta, hogy az újságírók végigfaggatták őket, ami megterhelő volt számukra. Egyikük azt mesélte korábban, hogy a férfi a halottszállításhoz szükséges fémkoporsókat mos a kertben, többen panaszkodtak is amiatt, hogy förtelmes bűz árad R. Dénes házától, ezt az önkormányzatnak is jelezték, ám sok érdemleges nem történt. Az egyik szomszéd kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy eléggé magának való embernek ismerték az Arany János utca végében lakó R. Dénest. 

Nem ismertem jól, látásból ismertem, de a többiek azt mesélték róla, hogy fura egy fickó

– mondta egy pátyi lakos a község egyik cukrászdájában. A településen élők megbotránkoztak azon, hogy R. Dénes visszaköltözött a házba, a segédboncmester viszont ártatlanságát hangoztatja. A nyomozás még nem zárult le, de a zsaruk gőzerővel dolgoznak az ügy részletes felderítésén. 

Felhasznált források: Magyar Nemzet,Bors, Blikk

A A pátyi boncmester ártatlannak vallja magát, de még mindig nem árulta el, miért tárolt otthonában emberi testrészeket bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

A fényképek feltöltője és a cikk írója