[sz]Fotó: Illusztráció/Pixabay[sz]

Több mint 52-féle gyógyszerhatóanyag jelenlétét mutatták ki a Duna fővárosi szakaszán, ebből 32 hatóanyag található meg a budapesti ivóvízben – írja a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap.

Budapesten és környékén két olyan nagy vízmű található, amely közel kétmillió embert lát el parti szűréssel tisztgított ivóvízzel.

Magyar kutatók azt akarték megtudni, mennyire hatékony a parti szűrés.

Az Environment Pollution című szaklapban megjelent tanulmányukban leírják, hogy egy kb. 100 folyamkilométeres szakaszon összesen 107 mintát vettek közvetlenül a Duna vizéből, és csaknem százat az víznyerő kutak csapjaiból a főváros térségében.

Mérték, hogy az egyes hatóanyagok milyen gyakoriak, vagyis a levett minták hány százalékában jelennek meg, és azt is, hogy ezek milyen koncentrációban jelennek meg (nanogramm/liter). A vizsgálat során azt is nézték, hogy a gyakoriság, illetve a koncentráció hogyan változik, miközben a folyó vize a természetes parti szűrőn át a vízkivételi kutakba jut.

A keresett 111 hatóanyagból 52-t találtak meg a Duna vizében, minden mintában legalább 15-félét.

Tíz vegyület fordult elő legalább 80 százalékos gyakorisággal. A leggyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére használt bisoprololt (107 minta, 100 százalékos gyakoriság, átlagosan 3,80 ng/liter) volt, és csaknem mindegyikben találtak metoprololt (105 minta, 98, 1 százalékos gyakoriság, átlagosan 11,4 ng/liter).

[next]

A magas vérnyomás kezelésére használt perindopril előfordulása is meghaladta a 90 százalékot (99 minta, 92,5 százalékos gyakoriság, átlagosan 5,16 ng/liter), és a minták 42 százalékában ösztrogén is volt, ami a női fogamzásgátlóból kerülhet az ivóvízbe.

Antibiotikumok kimutatására sajnos nem volt alkalmas a kutatásban használt teszt.

A parti szűrés 95 százalékos hatékonyságot mutatott, az 52 dunai hatóanyagból 32 kerül az ivóvízbe, a karbamazepin, a lidokain, a tramadol és a lamotrigin esetében ugyanakkor alacsony szűrési hatékonyságot figyeltek meg. A karbamazepin a dunai és az ivóvízminták legalább 90 százalékában jelen volt, és a koncentrációja sem csökkent a szűréssel.

A kutatók azt írták, hogy bár csak nanogrammokról beszélünk, a gyógyszermaradványok egészségkárosító hatásúak lehetnek.

A karbamazepin például bizonyíthatóan káros hatással van a varangyos békák növekedésére, így akár az emberre is veszélyesnek bizonyulhat.

A fényképek feltöltője és a cikk írója