Kezdőlap Politika Újabb baloldali hazugságot mutatunk be: Nem igaz, hogy az önkormányzatok jövőre kevesebb...

Újabb baloldali hazugságot mutatunk be: Nem igaz, hogy az önkormányzatok jövőre kevesebb pénzből gazdálkodnak

27
0
Az ellenzék által az ősszel megkaparintott területek vezetői napok óta azzal haknizzák körbe a számukra baráti sajtóorgánumokat, hogy végigsírják újra és újra, mennyire hányatott sorsuk van és a kormány sarcolja az önkormányzatokat és jövőre még kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. A Pestisrácok úgy értesült, hogy az ellenzéki politikusok célja a kormányellenes hangulat generálása, hiszen semmilyen tényalapja nincs állításaiknak, sőt. Úgy tudjuk, hogy jövőre még sokkal jobb anyagi helyzetben lesznek a települések. 

Jelentősen több költségvetési forrás jut a helyi önkormányzatoknak 2021-ben: az idei nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd, ami 16%-os növekedést jelent. A kötelezők feladatok ellátására is jóval több pénz jut önkormányzatoknak, 2017 óta mintegy 216 milliárd forintos növekedés figyelhető meg a 2017-es 641 milliárd forinthoz képest. A számítások szerint a gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzési adóbevétele is emelkedni fog, ez szintén az önkormányzatok mozgásterét növeli. Az önkormányzatok iparűzési adóbevétele az elmúlt években (2014 óta) 60%-kal emelkedett. Mint arról már korábban többször is beszámoltunk, a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern Városok Program és a Magyar Falu Program. A Modern Városok Program kerete 2021-ben 50 milliárd forintot tesz ki, a Magyar Falu Programé pedig összesen 90 milliárdot. Ebből 50 milliárd jut útfelújításokra, és 40 milliárd forint új beruházások támogatására. Ezeken kívül komoly forrásokat csatornáznak be a településekhez uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot.

A járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség. Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása éppen erről szól: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek”

– fogalmazott korábban Varga Mihály pénzügyminiszter.

A szolidaritási hozzájárulás mértéke már 2017 óta egy matematikai képlet alapján történik, amely minden arányosságot figyelembe vesz. Ez alapján 136 módosabb önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, amit a szegényebb önkormányzatok kapnak meg. Ezzel 135 önkormányzat esetében nem is adódott ellenvetés. Az egyetlen kivétel a Főváros. Budapest vezetése a jelek szerint ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig vitát indíthat az önkormányzatok között. A képlet alapján történő számítás mindenkire egyenlő mértékben szabja ki a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kivéve a Fővárost. Budapestnek jelenleg 15%-os kedvezménye van, tehát ők a rájuk mért hozzájárulásnak csak a 85%-át fizetik.

Kamu kamu hátán

Karácsony Gergelyék rövid időn belül lebuktak hazugságukkal, mely szerint jövőre a Főváros sokkal kevesebb pénzből fog gazdálkodni, ugyanis információink szerint tízmilliárd forinttal több lesz a főváros kasszájában. Bár az igaz, hogy a szolidaritási hozzájárulással Budapestnek valóban 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatok részére, ugyanakkor ezzel párhuzamosan mintegy 25 milliárd forinttal több helyi iparűzési adóbevételre számíthat jövőre, és az állami támogatása is 7 milliárd forinttal emelkedik. Így több mint 10 milliárd forint a fővárosnál marad. Ezen felül jelenleg Budapest 180 milliárd forinttal rendelkezik állampapírban és további 90 milliárd forinttal bankbetétben. 

Emlékezetes, hogy Budapest a 2011-2015 között végbemenő önkormányzati adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese volt, a 2010-ben felálló kormány egyik első, legjelentősebb intézkedéseként. A Főváros volt az egyetlen olyan önkormányzat, amelyben egy önkormányzati cég (BKV) is részesült adósságkiváltásban. Összességében Budapest (a BKV hitelével megnövelt) részesedése az országos adósságkonszolidációból több mint 26 százalék volt, ami a népességarányt (16,9 százalék – 2019. január 1-jén a lakosság száma 1.686.361 fő) jóval meghaladta. A Kormány és a fővárosi vezetés szoros együttműködése révén 2010 és 2019 között több mint 170 fejlesztés valósult meg Budapesten és az elővárosi közlekedésben, mintegy 2.093 milliárd forint értékben. Budapesten 2010 óta végbemenő turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően Európa egyik leglátogatottabb városává, a sportfejlesztéseknek köszönhetően pedig Európa Sportfővárosává vált.

Információink szerint Budapest a fejlesztések tekintetében is haszonélvező pozíciót foglal el, hiszen a város fejlesztése a megyei jogú városok fejlesztésével összevetve is kimagasló. Úgy tudjuk, hogy 2015. márciusától 2020. május végéig a 23 megyei jogú város fejlesztésének Modern Városok Program keretében becsült forrásigénye 3.945 milliárd forint (uniós és hazai forrás) volt. Az elmúlt tíz évben a főváros mintegy fele ekkora összeget kapott fejlesztésekre (2.093 milliárd forint). Mint a Pestisrácok megtudta, a fővárosban és az agglomerációban folyamatban lévő, közpénzből megvalósuló fejlesztések összértéke mintegy 4.231,6 milliárd forint; ebből 2021. december 31-ig több mint 3.520 milliárdnyi fejlesztés megvalósítása indulhat el. Csak a 2020. évben a fővárosi és kerületi önkormányzatok több mint 1.000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.

A Pestisrácok által hozzájutott dokumentumok rámutatnak, hogy 2015-höz képest 2020-ra 6,1 milliárd forinttal nőtt Budapest főváros költségvetési bevétele 277 milliárd forintról 284 milliárd forintra.2020-ról 2021-re a Fővárosi Önkormányzat működési támogatásai 7 milliárddal nőnek, a kerületek működési támogatásai pedig 21,8 milliárddal nőnek. A Fővárosi Önkormányzat iparűzési adóból származó bevételei 2010 óta több mint 200 százalékkal emelkedtek. 2019-ben a kerületi önkormányzatok iparűzési adóbevételei 130,5 milliárd forintot tettek ki. A tervek szerint 2020-ban ezen adónemből befolyó összeg 147,4 milliárd forintra növekszik, Számítások szerint 2020-ra, a járványhelyzetet megelőzően, a Fővárosi Önkormányzat 19,5 milliárd forintos várható iparűzési adóbevétellel számolhatott, 2021-re pedig 25 milliárd forint iparűzési adóból származó többletbevétel prognosztizálható.

A Újabb baloldali hazugságot mutatunk be: Nem igaz, hogy az önkormányzatok jövőre kevesebb pénzből gazdálkodnak bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

A fényképek feltöltője és a cikk írója